Azt mondják, hogy életünk minden pillanatában meghalunk egy kicsit. Ha ez igaz, akkor szerintem egy evészavaros minden pillanata egy kisebb-nagyobb binge, a legtöbb csak képzeletben létezik. Nekem ma kisebbek jutottak. egy szelet uborka, egy paradicsom, egy fél paprika, egy tányér húsleves, etc. Külön-külön egyik se sok, de összeadva egy normál diétás étrendet tesznek ki. Feszül a gyomrom, és fel vagyok puffadva. Igaz, most legalább nagyjából egészséges kajákkal tömtem tele a magam. De most ez így megfelel. Mert ez mégse egy 5000 kcal-os binge, ami tömény szénhidrátból áll, és nagyjából sikerült visszafognom magam. Legalább már ilyen szinten sikerül kontrollálni magam, és ha minden nap csak 100 kcal-al eszek kevesebbet, akkor azt bírni fogom, nem lesz binge, és a gyomrom is összeszűkül. Vagyis ezt remélem.
Barátnőm hívott, hogy menjek hozzájuk barackozni fizetés nélkül, de én nemet mondtam. Igaz, szeretem csinálni, és legalább mozognék, de ha nem eszek, akkor nem bírom ki a 8 órát. És ők úgyis megetetnek valamivel. Nekik nem baj, ha a reggelt egy kakaós csigával indítják, ha minden 5. barackot, amit leszednek a fáról, megeszik, vagy ha két liter coca kólát megisznak a műszak alatt. Azzal semmi bajom nem lenne, hogy ők ezt csinálják(hiszen ez lenne a normális, nem?), de azt nem bírom, hogy minden áron engem is megpróbáljanak erre rávenni. Az én döntésem, hogy mennyit eszem, nem? Miért kell beleszólni? Szerintem én sem mondom meg nekik, hogy hány szál cigit szívjanak el, vagy hogy hányszor bújjanak ágyba a párjukkal egy héten. Akkor ők miért teszik?
Holnap még nem tudom, hogy lesz. Valószínűleg a lehető legkevesebb kcal-t próbálom meg.
És persze megpróbálok elkezdeni edzeni.
De valószínűleg egész nap a farmomon fogok lógni. Függök tőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése