Gyors helyzetjelentés.

A mai nap.. Hát, nagyon jól indult, 50, 6 kg-ot mutatott reggel a mérleg, büszke voltam magamra. Nem is voltam éhes, minden rendben volt.Aztán jött az ebéd. Húsleves, rántott dolgok, lecsós szelet, tarhonya, krumplipüré. Egy fél tányér húslevest ette, hogy azért legyen bennem valami, utána bementem a szobába. Tíz perc múlva anya szólt, hogy kész a rántott csirkeszárny, menjek enni. Hát én hülye, mentem is. Nem voltam éhes, tök jól voltam, erre bezabáltam három nagy csirkeszárnyat. 630 kcal a levessel együtt. Annyira fáj tőle a hasam. Ha ki akartam volna hányni, sikerült volna. De bűnhődni akarok minden egyes falatért, ami lemegy a torkomon feleslegesen. Ha ez a büntetés, akkor legyen. Szóval még most is fáj a hasam a délben bezabált csirkeszárnytól, fel vagyok puffadva, és iszonyú bűntudatom van. Hát lehet is.
Amilyen nagy disznó vagyok, azon csodálkozok, hogy még nem röfögök...
A tegnapi akcióm után, most eléggé fáj a sebem. Megérdemlem.
Fél hétkor indulok vissza Miskolcra. Kicsit félek. Nagyon félek. Rettegek. De akkor is vissza kell mennem. Azért a pár jó dologért, ami ott van:

1. Cigi. Több, mint egy hete nem cigiztem, ami azért bosszantó, mert a kolis szekrényemben ott raboskodik egy egész doboz dupla pattintós marlboro. Egész héten azért fájdítottam a szívem.
2. Máté. Már hiányzik. Nagyon.
3. Suli. Akármennyire nem szeretek tanulni mostanában, a  sulit azt imádom. 

Hát, akkor megyek pakolni. Legrosszabb esetben pénteken vagy szombaton hozok posztot, de az akkor nagyon hosszú lesz. Remélem, mire hazaérek elérem minimum ez első célt. Amit ugye csütörtökre tűztem ki. még négy napom van, hogy leadjak 0,6 kg-ot. Menni fog!